régi, de aranyos....
Egy új lelkész annyira lámpalázas volt elsõ szentbeszédekor, hogy alig tudott megszólalni. Második szentbeszédje elõtt felkereste hát a feljebbvalóját, és megkérdezte, hogyan tudná leküzdeni idegességét. Azt a választ kapta, hogy tegyen egy kis vodkát a misekehelybe, és néhány korty után már mindjárt lazábban fogja tudni folytatni. A következõ vasárnap a lelkész gyakorlatba ültette a tanácsot, és úgy érezte, hogy még hatalmas égzengés közepette is tudna beszélni, pompásan érezte magát. Amikor visszatért a plébániára, talált egy levelet a feljebbvalójától:
Kedves Testvérem!
1. Legközelebb kortyokat igyon, és ne döntse le egybõl az egészet!
2. Nem teszünk jégkockát és citromkarikát a misekehelybe.
3. A misekönyv nem poháralátét.
4. Az oltár terítõjét nem használjuk szalvétának.
5. Tíz parancsolat van, nem 12.
6. 12 tanítvány volt, nem 10.
7. Nem utalunk a keresztre, mint arra a "nagydarab T betûre".
8. Nem konferáljuk be Jézust és tanítványait mint DJ JC-t és bandáját.
9. Dávid Góliátot egy parittyával gyõzte le, és nem "lõtte szitává a rohadt seggét egy Magnum 357-essel".
10. A kígyó tekergett az almafán, nem pedig az "Isten *****".
11. Nem utalunk Júdásra úgy, mint arra a "pöcsfej"-re.
12. A pápa szent, nincs kigolyózva, és nem nevezzük "Keresztatyának".
13. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem a Fater, a Kiscsávó és a Kriptaszökevény.
14. Júdás harminc ezüstpénzen adta el Jézust, és nem 2 fillérért, az Olajfák hegyén, és nem a kínai piacon. Egyébként meg a bûnösök a pokolra mennek nem a büdös francba.
