Puccini: Pillangókisasszony
Az operáról általában
Az idén pontosan százötven éve született meg Giacomo Puccini, a Pillangókisasszony, a Bohémélet, a Tosca, a Turandot, és sok más, örökérvényű darab szenvedélyes és ironikus humorral megáldott szerzője. Operáinak megjelenése között több év telt el, mivel nagyon igényes volt, és addig gyötörte szövegíróit, amíg a librettó meg nem felelt magas követelményeinek. A Pillangókisasszony az ősbemutatón, 1904-ben a milanói Scala-ban mégis hatalmasat bukott. A fiaskó nagyon megviselte Puccinit. Visszavonta a színháztól a darabot, visszafizette a szerzői díjat, ám mindeközben érezte, hogy darabját méltatlanul rántották a sárba. Emellett azonban felismerte műve hibáit is, ezért részletesen átdolgozta, az addigi két felvonást háromra tagolta, több részletet kihagyott és további tenoráriát is komponált az operához. Az új verzió három hónappal később Bresciában került színre, és ott a közönség már nagy ovációval fogadta.
A történet
Benjamin Franklin Pinkerton, amerikai tengerészhadnagy házat bérel Gorótól, a japán ingatlan-és házasságközvetítőtől, aki ezzel egyidőben összehozza egy tizenöt éves gésával is, akit a japán szokások szerint a hadnagy feleségül vesz. Az első felvonás már előrevetíti a baljós végkifejletet: Pinkerton megvallja Sharpless amerikai konzulnak, hogy csak rövid ideig alkarja élvezi az együttlétet, azután elhajózik Amerikába és keres magának egy amerikai születésű lányt. A jóérzésű konzul hiába próbálja meg jobb belátásra téríteni.
Barátnői kíséretében megérkezik Csocsoszan, aki előkelő, de elszegényedett családból származik, ezért kell gésaként dolgoznia. Lelke mélyén hagyománytisztelő, számára a legfontosabb érték a becsület és a hűség.
Az esküvőt Csocsoszan nagybátyja, Bonzo zavarja meg. Megtudjuk, hogy a menyasszony áttért vőlegénye hitére, emiatt nagybátyja elátkozza és családja kitagadja. Csocsoszanra rátör a félelem és a kétség, tudja, hogy örökre elszakították a gyökereitől. A férfi szép szavakkal vígasztalja menyasszonyát.
Három év múlva Csocsoszan a szolgálójával él a hegycsúcson álló kicsiny házban. Pinkerton elhajózott, de megígérte, hogy visszatér, amikor a vörösbegy újra fészket rak. Nem tette, a Pillangókisasszony mégis vár rá, reménykedve.
Pinkerton hadnagy Sharpless konzulnak írta meg levélben, hogy időközben feleségül vett egy amerikai nőt és most vele együtt japánba készül. Sharpless meglátogatja Csocsoszánt, hogy lefordítsa a levelet, amihez azonban nincs ereje, látva a lány töretlen bizalmát a kapitányban, ahogy egyre várja a férfit. Mielőtt távozna, a gésa behozza kisfiát, aki épp olyan szőke hajú, mint az apja.
Goro, a kerítő új kérőt mutat be, Jamadori herceget, Csocsoszan azonban, amerikai férjét várva, gondolkodás nélkül elutasítja a kérőt.
Az idén pontosan százötven éve született meg Giacomo Puccini, a Pillangókisasszony, a Bohémélet, a Tosca, a Turandot, és sok más, örökérvényű darab szenvedélyes és ironikus humorral megáldott szerzője. Operáinak megjelenése között több év telt el, mivel nagyon igényes volt, és addig gyötörte szövegíróit, amíg a librettó meg nem felelt magas követelményeinek. A Pillangókisasszony az ősbemutatón, 1904-ben a milanói Scala-ban mégis hatalmasat bukott. A fiaskó nagyon megviselte Puccinit. Visszavonta a színháztól a darabot, visszafizette a szerzői díjat, ám mindeközben érezte, hogy darabját méltatlanul rántották a sárba. Emellett azonban felismerte műve hibáit is, ezért részletesen átdolgozta, az addigi két felvonást háromra tagolta, több részletet kihagyott és további tenoráriát is komponált az operához. Az új verzió három hónappal később Bresciában került színre, és ott a közönség már nagy ovációval fogadta.A történet
Benjamin Franklin Pinkerton, amerikai tengerészhadnagy házat bérel Gorótól, a japán ingatlan-és házasságközvetítőtől, aki ezzel egyidőben összehozza egy tizenöt éves gésával is, akit a japán szokások szerint a hadnagy feleségül vesz. Az első felvonás már előrevetíti a baljós végkifejletet: Pinkerton megvallja Sharpless amerikai konzulnak, hogy csak rövid ideig alkarja élvezi az együttlétet, azután elhajózik Amerikába és keres magának egy amerikai születésű lányt. A jóérzésű konzul hiába próbálja meg jobb belátásra téríteni.Barátnői kíséretében megérkezik Csocsoszan, aki előkelő, de elszegényedett családból származik, ezért kell gésaként dolgoznia. Lelke mélyén hagyománytisztelő, számára a legfontosabb érték a becsület és a hűség.
Az esküvőt Csocsoszan nagybátyja, Bonzo zavarja meg. Megtudjuk, hogy a menyasszony áttért vőlegénye hitére, emiatt nagybátyja elátkozza és családja kitagadja. Csocsoszanra rátör a félelem és a kétség, tudja, hogy örökre elszakították a gyökereitől. A férfi szép szavakkal vígasztalja menyasszonyát.
Három év múlva Csocsoszan a szolgálójával él a hegycsúcson álló kicsiny házban. Pinkerton elhajózott, de megígérte, hogy visszatér, amikor a vörösbegy újra fészket rak. Nem tette, a Pillangókisasszony mégis vár rá, reménykedve.Pinkerton hadnagy Sharpless konzulnak írta meg levélben, hogy időközben feleségül vett egy amerikai nőt és most vele együtt japánba készül. Sharpless meglátogatja Csocsoszánt, hogy lefordítsa a levelet, amihez azonban nincs ereje, látva a lány töretlen bizalmát a kapitányban, ahogy egyre várja a férfit. Mielőtt távozna, a gésa behozza kisfiát, aki épp olyan szőke hajú, mint az apja.
Goro, a kerítő új kérőt mutat be, Jamadori herceget, Csocsoszan azonban, amerikai férjét várva, gondolkodás nélkül elutasítja a kérőt.
A román szoprán, Angela Gheorghiu a nagyáriát énekli
a Pillangókisasszonyból (modern, videoklipszerű képi megvalósításban)
a Pillangókisasszonyból (modern, videoklipszerű képi megvalósításban)
Az ablakon át Csocsoszan, aki figyeli valamennyi kikötő hajó jelzéseit, és szolgálója Suzuki meghallják a Pinkerton hajójának érkezésést jelző ágyúlövést. Sietve virágokkal díszítik a házat, és Pillangókisasszony, fiát a térdére fektetve várja férje érkezését. Megtudjuk, hogy a felhalmozódott adósságok miatt, és mivel nincs saját vagyona, abban az esetben, ha férje nem tér vissza, Csocsoszannak gésatánccal kell majd megkeresnie a kenyerét, az utcákat járva kicsi gyermekével.Az átvirrasztott éjszaka után Suzuki rábeszéli az úrnőjét egy kis pihenésre. Ekkor jelenik meg a konzul, Pinkerton és egy amerikai nő társaságában. Sharpless elmodta Pinkertonnak, hogy született egy gyereke, emiatt a férfi cselekvésre szánta el magát. A szolgálót, Suzukit, kérik meg, hogy közölje a gésával, azért jöttek, hogy magukkal vigyék a gyereket, akinek Kate, a hadnagy felesége fogja gondját viselni. Sharpless emlékezteti Pinkertont felelősségére a történtekben, de a férfinak nincs bátorsága szembenézni Csocsoszannal, ezért ismét távozik.
A gésa felébredve szembetalálkozik az ismeretlen amerikai nővel, és végül csendes lemondással tudomásul veszi a helyzetet. Mindenkit elküld a házból, és előveszi a tőrt, amivel annak idején kegyvesztett apja követett el harakirit a császár parancsára. A tőrön olvasható felirat: „Becsülettel halj meg, ha becsülettel nem élhetsz tovább.” A megindító zárójelenetben zokogva vesz búcsút gyermekétől , és látjuk őt, amint a paraván mögött tőrrel oltja ki az életét. Pinkerton, lelkiismeretétől hajtva a Pillangókisasszony nevét ismételgetve visszatér, de a szobában már csak a halott nőt találja.
Személyes élmények
A darabot 2007 decemberében volt szerencsém megnézni a MÜPA-ban (Művészetek Palotája), Káel Csaba rendezésében, Barbara Dobrzanskával és Zoran Todorovich-al, két nagyszerű énekessel a főszerepben, Suzukit Wiedermann Bernadett alakította.
Az előadás egyszerű díszletei remekül ellenpontozták a nagyívű, drámai zene érzelmes elemeit. A díszlet mindössze egy emelvényből és két nagyméretű paravánból állt, a paravánokra az épp aktuális eseményeket kísérő képeket vetítettek: Pinkerton és a kerítő párbeszédét gésák képei kísérték, akik közül a hadnagy kedvére válogatott. Később a hegyi házikóba felmászó násznép illusztrációja jelent meg a vásznakon korabeli japán ábrázolásban, vagy az égből aláhulló virágszirmokkal illusztrálták Csocsoszan örömét, és a ház feldíszítését kerti virágokkal Pinkerton érkezésekor. Kifejező volt a fény-sötétség játéka, amikor Csocsoszan virrasztása közben beköszöntött a hajnal. A gésa bezártságát hangsúlyozta a jelenetek nagy részében a hátteret uraló japán stílusú, favázas falszerkezet.
Nem volt erőltetett a jelennel való párhuzam, de az USA erőszakos terjeszkedésének hatásos fricskát adott az utolsó jelenetben az atombomba gombafelhőjének félreérthetetlen képe, mely hatásosan támasztotta alá a gyarmatosítók tudatlanságából fakadó pusztító tevékenységéről szóló történetet.
Az előadás egyszerű díszletei remekül ellenpontozták a nagyívű, drámai zene érzelmes elemeit. A díszlet mindössze egy emelvényből és két nagyméretű paravánból állt, a paravánokra az épp aktuális eseményeket kísérő képeket vetítettek: Pinkerton és a kerítő párbeszédét gésák képei kísérték, akik közül a hadnagy kedvére válogatott. Később a hegyi házikóba felmászó násznép illusztrációja jelent meg a vásznakon korabeli japán ábrázolásban, vagy az égből aláhulló virágszirmokkal illusztrálták Csocsoszan örömét, és a ház feldíszítését kerti virágokkal Pinkerton érkezésekor. Kifejező volt a fény-sötétség játéka, amikor Csocsoszan virrasztása közben beköszöntött a hajnal. A gésa bezártságát hangsúlyozta a jelenetek nagy részében a hátteret uraló japán stílusú, favázas falszerkezet.
Nem volt erőltetett a jelennel való párhuzam, de az USA erőszakos terjeszkedésének hatásos fricskát adott az utolsó jelenetben az atombomba gombafelhőjének félreérthetetlen képe, mely hatásosan támasztotta alá a gyarmatosítók tudatlanságából fakadó pusztító tevékenységéről szóló történetet.
Anna Tomowa-Sintow a megható zárójelenetben
Chicago, 1985.
forrás: http://www.mupa.hu/ , a MÜPA tájékotató füzete az előadásról
http://www.wikipedia.hu/
nézőke
futurisztikus, rajzfilm-verzió:
http://www.youtube.com/watch?v=DDZKN9AbMfk
a záró ária néhány szép változata:
http://www.youtube.com/watch?v=7Z3-yBlDckY&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=Uv3iYSwlz-M&feature=related
ének nélküli, zenekari változat:
http://www.youtube.com/watch?v=cdPMGqRV4uE&feature=related
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése